Hasznos infók munkavállaló szülőknek iskolakezdésre

Fa-epitokocka-natur-es-szines-elemekkel-100db

Emlékeztető munkavállaló szülőknek néhány munkajogi változásról az iskolakezdés kapcsán. A gyermekek után járó táppénz ideje megváltozott! A sajátos nevelési igényű gyermek fogalma is idén került bevezetésre, ami nem egy pejoratív jelzőt takar, hanem jogi terminológiaként került bevezetésre az egészségbiztosítási törvénybe.

1) Változott a munkavállaló szülők  gyermekápolási táppénzre jogosultságának ideje

A változás idén lépett életbe, ezért sokan nem tudják: a 2016. évi XXXIV. törvény megnövelte a szülők által igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számát.

Ennek értelmében
– a 3-6 éves gyermekek otthoni ápolása esetén, de akár  a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén is. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a munkavállaló szülőnek 42, az egyedülálló szülőnek 84 naptári napon át jár táppénz.
– a 6-12 éves gyermekek otthoni ápolása és a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén.
— Valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a munkavállaló szülőnek 14, az egyedülálló szülőnek 28 naptári napon át jár a táppénz!

Hol a lényegi változás ebben?

A törvénymódosítás a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek ápolása esetén az együtt élő szülők (apa-anya összesen) által igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számát megduplázza; annak érdekében, hogy ugyanannyi napnyi gyermekápolási táppénzre szerezhessenek jogosultságot, mint egy egyedülálló szülő.

A gyermekápolási táppénzes napok számának szülőnként történő meghatározása azt is jelenti, hogy, ha az egyik szülő már igénybe vette a törvény szerint neki járó napokat. a gyermek következő születésnapjáig már csak a másik szülő kérheti a táppénz megállapítását. Nincs tehát lehetőség arra, hogy családon belül az apa, illetve az anya részére járó táppénzes napok részben vagy egészben átcsoportosításra kerüljenek a másik szülőhöz.

A módosításból következően nincs szükség belföldi jogsegély igénybevételére annak megállapításához, hogy a másik szülő hány nap gyermekápolási táppénzt használt már fel.

Nem változnak a gyermekápolási táppénzes napokkal kapcsolatos szabályok az egy évesnél fiatalabb gyermekek esetében.

  • egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és
  • fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén
  • fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

a gyermek  egy  éves koráig továbbra is a teljes keresőképtelenség idejére jár a gyermekápolási táppénz.

Nem történt a törvény szövegében változás az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekekre tekintettel igényelt táppénz esetében. Viszont a jogszabály koherenciájának a biztosítása érdekében 2016. július 1-től ez esetben is alkalmazni kell! Szülőnként jár a táppénz, mely adott korcsoportban gyermekenként  84 naptári nap.

Az előzményszámításra vonatkozóan a törvénymódosítás kimondja:

Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.

Bevezetésre került a sajátos nevelési igényű gyermek fogalma!

A  utazási költségtérítéssel kapcsolatosan az Ebtv. úgy rendelkezik, hogy a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár. Az új nyomtatványokban már a Sajátos nevelési igényű gyermek kifejezést olvashatják a szülők. Ettől a változástól nem kell megijedni! A lényeg nem változott!

A Munkavállaló szülőknek ez a fogalom még nem mond sokat. Bevezetése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szereplő „fogyatékos gyermek”elnevezés helyett alkalmazandó. A „sajátos nevelési igényű gyermek” kategóriát a következőképpen értelmezzük. Azt a különleges bánásmódot igénylő gyermeket, mondhatni  tanulót, aki szakértői bizottság szakértői véleménye alapján:

  • mozgásszervi
  • érzékszervi (látási,hallási)
  • értelmi
  • beszédfogyatékos
  • több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos
  • autizmus spektrum zavarral
  • egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A meghatározás egységesítése érdekében került a törvényben ez a megnevezés bevezetésre. A teljes egészségbiztosítási törvény fogalomhasználata is áttér a sajátos nevelési igényű gyermek elnevezésre a jövőben.

2016.08.30.