Szertefoszlott tradíciók

Húsvéti tradíciókA tradiciók fennmaradásához a mai társadalom, a keresztény ünnepekhez és azok megtartásához eltérő módon viszonyul. A századok folyamán a hithez való hozzáállásunk merőben megváltozott. A fontosabb ünnepekhez kapcsolódó hagyományok és népszokások pedig egyre haloványabbak.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Az ünnepi előkészületek, a hagyomány szerint már hamvazószerdán elindulnak, ekkortól kezdődik a negyven napos böjt, amikor lemondunk az ételről, ahogyan Jézus is lemondott értünk életéről. Ez a fajta lemondás közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Azonban szomorúan tapasztalom, hogy a tradíciók eredete elvész, napjainkban nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, sokan elfelejtik a Húsvét valódi üzenetét. A Húsvét közeledtét az üzletekben elhelyezett csoki nyulak, tojások jelzik, amiket az emberek szívesen megvásárolnak annak ellenére is, hogy nem tartják az ünnepet. A nagykereskedelmi édességgyárak és a kisebb üzletláncok haszonélvezeti cikkévé vált a Húsvét is. „ A mai kor emberének már nem azt jelenti az ünnep, mint ötven éve. A gazdasági válság mellett, egyfajta lelki válsággal is küszködünk. A Húsvét lehetőséget ad e válságból való kilábalásra. Fontos lenne, hogy, olyan emberekké váljunk, akik nem tudják nélkülözni a feltámadott Krisztust. Ehhez a kulcs pedig a hit. »Mert, ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül»”.

Természetesen bizonyos régiókban, főleg falvakon a húsvéti hagyományok, tradíciók, szokások még élnek. Emlékszem gyermekkoromban sokat jártunk nagyszüleinkhez, ahol kihagyhatatlan volt a tojásfestés, a szentmisén való részvétel és a húsvéthétfői locsolkodás sem Hagyományos tojásfestési tradíciók feltámasztásamaradhatott el. Ha már a népszokásokat említettem, nézzük meg honnan is erednek.

Az elsősorban a hölgyek feladatát képező tojásfestés régebben nem kis ügyességet kívánt. A festett tojás mellett a karcolt, hímzett, írott vagy éppen a patkolt változat is elterjedt volt. A piros tojás ajándékozása eredetileg a keresztszülők kötelessége volt, hogy emlékeztessék vele keresztgyereküket a megváltás örömére. A húsvéti tojás ajándékozása a hétfői locsoláshoz tartozik.

Miért a nyuszi hozza a húsvéti tojást? 

Az ősi hiedelem a tojást, a lélek székhelyének tartotta, az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbólumának. Hogy miért éppen a nyuszi hozza? A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében jutott tojásosztogató szerepéhez. Ez Németországhoz kötődik, ahol egyes vidékeken húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn. Ezt a szót hozták tévesen összefüggésbe a nyulat jelentő Hase szóval. Így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi. Ez a kis félreértés pedig mára hagyományt teremtett a gyerekek örömére. A szülők közül is sokan rejtenek el csoki tojásokat a kertben, hogy aztán gyermekük húsvéthétfőn azok keresésére induljon.

Tartja magát a tradícióink között a Húsvéti locsolkodás!

húsvéti Tradiciók a folklórbanA népi tradició arra a legendára vezethető vissza, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat. Erősen élnek bennem azok a húsvéthétfők, amikor egy veder vízzel ébresztettek édes álmomból. Ezt követően hamar kipattantam az ágyból, felöltöztem és vártam a locsolókat. Néhány látogató után számolgattam hány piros tojás fogyott el, és lelkesen írogattam egy előre kikészített lapra a locsolóim nevét, másnap pedig az iskolában azzal dicsekedtünk egymás között, hogy kit öntöztek meg többen.

Régebben a fiatal legények csapatokban jártak a falvakban és vízzel alaposan meglocsolták a lányokat. A lányok „hálából” hímes tojásokat adtak. A húsvéti locsolóversek sem maradhattak el: a „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam…”, „Én kis kertész legény vagyok, virágokat locsolgatok…” A locsolkodási tradíciók újraértelmezése?örök kedvencek maradnak, persze megszülettek a hagyományos locsolóversek mutációi is, némelyik humoros jellegű, de léteznek pajzánabb töltetűek is. Emellett a vizet is felváltották a különböző illatos vagy éppen orrfacsaró kölni márkák. Ezért kellemetlenebb a hölgyek számára ez a népszokás, hiszen modernizációja révén egy „visszataszító” nappá degradálódott a húsvéthétfő. Így nem meglepő, hogy a régi népi tradíciók eltűnőben vannak. Tapasztalom évről évre, hogy egyre kevesebb locsoló fordul meg a házunk tájékán. Pedig mi nem is tartozunk azok közé, akik kulcsra zárják az ajtót, hogy az ifjak véletlenül se öntözzék meg őket pacsulival. Ezenkívül a locsolkodás egy extrém válfaja is kialakult, a lánglovagok a tűzoltó autók víztömlői segítségével élesztik fel a hervadozó leányokat.

Új Tradíciók Húsvét helyett wellness hétvége?

Ne lepődjenek meg a kedves locsolók, ha nem nyitnak ajtót nekik a kiszemelt „virágok”, mert nem hervadoznak ám, hanem egy közeli vagy távoli paradicsomi környezetben töltik fel energiával szirmaikat. Nem meglepő. Közeli ismerőseim is folyton áradoznak Húsvét környékén, hogy milyen fantasztikus idilli, romantikus, festői szépségű helyet találtak, ahol kipihenhetik a felhalmozódott fáradtságot. Sokak az új kor divatjának szellemében inkább a kikapcsolódást választják. A nagy szállodaláncok, jórészt telt házzal üzemelnek a húsvéti hosszú hétvége alatt. 

Húsvét nem a test, hanem a lélek ünnepe. Persze ahány ház, annyi szokás. Mindenki eldöntheti, hogyan szeretne ünnepelni, mennyire fontosak számára a régi tradíciók és milyen mértékben őrzi meg, örökíti át a jövő nemzedéknek ezeket. A húsvéti csoda a hitre épül, amiben vagy hiszünk, vagy nem. Akkor igazi a Húsvét, ha a lelkünkben teljesedik be a feltámadás csodája.