A Dohányzásmentes Világnap nem csupán a dohányzás veszélyeire, hanem annak társadalmi hatásaira is felhívja a figyelmet. Az egészségmegőrzés céljából egészségdélutánt tartottak a FÓRUM Bevásárlóközpontban. Ennek apropóján beszélgettem Gesztelyi Tamás mentálhigiénés szakemberrel, a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület vezetőjével.
Milyen eredményeket mutatnak a magyar dohányzási szokások? A nők vagy a férfiak körében elterjedtebb?
Magyarországon a lakosság harmada rendszeresen dohányzik, ami hozzávetőlegesen három millió embert jelent. Jelenleg még a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, de a nők száma is dinamikusan emelkedik. A fiatalok körében a dohányzók száma még magasabb, 40 százalékuk napi rendszerességgel gyújt rá. Az egyszeri kipróbálók és az alkalmi dohányosok száma ennek duplája.
Ha azt vesszük, hogy egy doboz cigaretta 3,5 órával rövidíti meg az életet, akkor kezdjünk el számolni. Egyszer megkértem egy ismerősömet, hogy tegye nekem félre a cigarettás dobozokat egy kiállításhoz. Egy éven keresztül gyűjtötte nekem, amit apránként vittem el tőle. Év végén egy nagy vitrinbe beleömlesztettem a dobozokat, és megmutattam neki, hozzáfűzve, hogy a 360 db doboz cigi 180.000 Ft-ba került, és 1260 órát vett el az életéből. Őszinte megdöbbenés ült ki az arcára, és fél év múlva sikerült letennie a cigarettát.
A fiatalok esetében milyen eszközzel lehetne elérni, hogy tudatosabbak legyenek?
A fiatalok esetében mindig megkérdezem, hogy miért próbálja ki valaki a dohányzást. Persze sok érdekes választ kapok a kíváncsiságtól, a társaság hatásán keresztül a vagányságig. Sok esetben ezek nagyon erős motivációk lehetnek az önmagukat kereső, esetleg alacsony önértékeléssel rendelkező fiataloknak. A probléma csak az, hogy a nikotin erősebb függőséget alakít ki, mint a kábítószerek nagy része, ráadásul kapcsolódik hozzá egy közösségi élmény a társaságban lenni érzése.
Nehéz teljes körű választ adni, hogyan tudnánk tudatosabbá tenni a fiatalokat.
Az tény, hogy a riogatásnak csak rövid távú hatása van, és különben is mindenki tisztában van a cigaretta egészségkárosító hatásával. „Valamiben meg kell halni!”- gyakran hallom ezt a fiataloktól, csak az nem mindegy, hogy mikor és hogy az addigi életünket, milyen életminőségben éljük le. Egy fiatal szervezet sokat bír és gyorsan regenerálódik, a serdülők el sem tudják képzelni, hogy idősebb korukban milyen következményekkel jár a dohányzás és milyen napi szintű nehézségekkel fognak küzdeni, pl. a reggeli rohamszerű köhögés és a hurutos köpet termelődése, ami csak egy a sok lehetséges tünetből. Az érszűkület miatti végtag eltávolításról nem is beszélve. A személyiségfejlesztést tartom a legfontosabb tudatosságformáló folyamatnak. A fiataloknak stabil rövid és hosszú távú jövőképet kell kialakítani, akár egy bakancslista formájában. Ki kell alakítani a felelősségvállalást, és a hatékony döntési mechanizmust, aminek során képes lesz előre látni, hogy egy jelenbeli döntésének, milyen jövőbeli következményei lehetnek. Talán beszélgetéseket is szerveznék olyan emberekkel, akik megbetegedtek a dohányzás következtében.
Mennyire hatásosak hazánkban a dohányzásról leszokást támogató programok?
Azt szoktuk mondani, hogy minden fejben dől el. A dohányzásról való leszokás is ebbe a kategóriába tartozik. Ha valaki eldöntötte, hogy le akar szokni, akkor hatékony segítséget kaphat a tüdőgondozókban a tüdőklinikán. Számos formában, szakemberek és önsegítő csoportok segítségével tudja véglegesen letenni a cigit.
Melyek a passzív és aktív dohányzás veszélyei?
Egyik előadásomon mondta egy fiatal, ha a passzív dohányzás ilyen káros, akkor ő inkább rászokik a dohányzásra. Azt már nem gondolta végig, hogy egy társaságban, ahol mindenki dohányzik, nemcsak aktív, hanem passzív dohányos is, mivel beszívják egymás füstjét is. Ennek következtében dupla kockázatot vállal. Az igaz, hogy a nemdohányzónak a passzív füst, ami tele van rákkeltő anyagokkal, komolyan veszélyezteti az egészséget, tehát ha tehetjük, kerüljük el az aktív és a passzív füstöt is.
Milyenek az ismert statisztikák a dohányzás és a tüdőrák összefüggésében?
Az tény, hogy akinél kialakult a tüdőrák és a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) azon betegek 90 százaléka dohányzik vagy rendszeresen dohányzott több éven keresztül. Gyakran hallom a fiataloktól, hogy egyik másik ismerősük egész életükben nem szívtak el egyetlen szál cigarettát sem, mégis tüdőrákosak lettek. Ez ebben a formában igaz, mert a levegőben lévő szálló por, korom és egyéb részecskéknek lehet betegítő hatása. A dohányzás éppen ezért fokozottan kockázati tényező. Nagyobb eséllyel lesz beteg az, aki cigizik, mint aki nem. Tiszteld a tested és az egészséged annyira, hogy nem mérgezed a szervezetedet. A dohányzásnak a tüdőrákon és a már említett COPD-n (krónikus hörghurut) kívül más következményei is lehetnek, szív- és érrendszeri problémák, más daganatos kórképek, gyulladások. A dohányzó nő komolyan veszélyezteti gyermekét, ha a várandóság ideje alatt nem tudja letenni a cigit. A férfiak pedig a férfiúi teljesítőképességüket veszélyeztetik, az érszűkület és a rugalmatlanná váló érfalak révén.
Miben segítenek Önök? Milyen lehetőségeket kínálnak az érintettek számára?
Az egyesületünk együttműködve más szervezetekkel, elsősorban prevenciós, figyelemfelhívó programokat szervezünk a fiatalok körében. Május 31. a Dohányzásmentes Világnap, aminek alkalmából a Fórumban szűréseket és tanácsadást tartottunk. Sok ember érdeklődik a leszokás és a gyógyulás lehetőségeiről. Egyszer egy fiatal azt mondta, számára a boldogság mértékegysége az egészség, így igyekszünk a fiataloknak, rendhagyó osztályfőnöki órák keretében információs előadásokat és beszélgetéseket tartani, ahol próbáljuk megismerni azt a világot, ahogy ők gondolkodnak magukról, a személyiségükről és az egészségükről, valamint a körülöttük lévő világ történéseiről.
Sz. N.