Dr. Sipos Gyula vezérőrnagy a Szociális szövetkezetek kérdéskörét járta körbe: mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet megalapításához, mi alapozhatja meg a létrehozását, beszélt az elvi működéséről, a szociális szövetkezet szempontjából fontos jogszabályokról.
„A dologtalanság szétzilálja a társadalmat!”– hangsúlyozta Dr. Sipos Gyula. Kiemelte, hogy a felhasználás jóval nagyobb, mint az értékesítés. Az államnak biztosítania kellene a védett piacot.
A szociális szövetkezet létrehozását az átlagon felül teljesítő, jó gyakorlatot folytató, mintaként nevesíthető közfoglalkoztatási programot működtető önkormányzatok alapozhatják meg. Az önkormányzati akarat, a munkaerő, a BM szakmai támogatása, a jogszabályi környezet kialakítása vezet el a szociális szövetkezetek alapjainak letételéhez.
Az életképes szociális szövetkezet megalapítása
Ötlet
Adott területen hosszútávon fizetőképes kereslet a tervezett tevékenység iránt.
Gazdaságilag mérhető, jövedelmező tevékenység a cél.
El kell szakadni az „állam majd biztosítja a forrást” alapvetéstől.
Vezető
Képes megtervezni a tevékenységet.
Meg tudja találni azokat a partnereket (alapító tagok, tagság, stb.), akik végre tudják hajtani a tervezett tevékenységhez kapcsolódó feladatokat.
Tudja motiválni a feladat végrehajtásában résztvevőket.
Forrás
Beruházások
Működési költségek
Bérek
Járulékok, adók
Munkavégzés tagi jogviszony alapján (sui generis)
A jogviszony létrehozásának célja:
– munkalehetőség sajátos jogviszonyban (rugalmasság)
– közfoglalkoztatásban szerzett tapasztalat, eszközök felhasználása
– költségcsökkentés (nincs munkabér) adómentes juttatásokkal (étkezési jegy, természetbeni juttatás)
– FHT és részleges (egészségügyi szolgáltatási járulék) ellátás biztosítása (degresszív módon)
Sajátosságok:
– nem tartozik más jogszabály hatálya alá (sui generis)
– a munka ellentételezése részben vagy egészben a közösen megtermelt javak átadásával történhet
– egészségügyi ellátásra jogosultság (kivéve: táppénz, terhes gyermekágyi segély, GYED)
– kapott pénzbeli juttatások után 10% nyugdíjjárulék (szolgálati idő megszerzése)
– az állam degresszív módon támogatja a 6.810.- forint EÜ járulékot 4 éven át
A tagi jogviszonyt szerepeltetni kell a szociális szövetkezet alapszabályában!
Szociális szövetkezetek megalakításával kapcsolatos feladataink
- tárcaközi koordináció
- közfoglalkoztatási programtervek vizsgálata, szűrése
- Gazdasági Koncepció elkészítése (forrásigény, likviditás)
- tájékoztató értekezletek, információáramlás biztosítása
Tapasztalatok:
- a közfoglalkoztatás részbeni diszfunkcionalitása (a mintaprogramok mellé rendelt 100%-os állami támogatással szemben kockázatosabb nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás).
- a közfoglalkoztatásba bevont emberek jelentős százaléka (több mint 50%-a) erősen alulképzett
- a szövetkezeteknek gyakorlatilag nincs hagyománya (települések között formális az együttműködés, hiányzik a partnerségi kultúra)
- a szociális szövetkezet tevékenységeinek piaca nem eléggé fogadóképes (fogyasztó és kínálat van, fizetőképes kereslet nincs)
- az előállított termékek minősége, mennyisége nem versenyképes.
A tapasztalatokból leszűrhető következtetések:
A szövetkezet alapja az ÖNKÉNTESSÉG, ezért a feltételrendszert kell vonzóvá tenni.
Az államnak célszerű a szövetkezetekkel szerződnie:
– szoros együttműködés lehetősége,
– rugalmasság,
– nélkülözhetetlen közfinanszírozás – állami megrendelés,
– segélyezés helyett az eredményt biztosító fejlődési lehetőségek biztosítása,
– ha valami szociálisan hasznos, az hosszú távon nem költség.