szociális szövetkezet a tagság strukturális felépítése

Dr. Sipos Gyula vezérőrnagy a Szociális szövetkezetek kérdéskörét járta körbe: mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet megalapításához, mi alapozhatja meg a létrehozását, beszélt az elvi működéséről, a szociális szövetkezet szempontjából fontos jogszabályokról.

„A dologtalanság szétzilálja a társadalmat!”– hangsúlyozta Dr. Sipos Gyula. Kiemelte, hogy a felhasználás jóval nagyobb, mint az értékesítés. Az államnak biztosítania kellene a védett piacot.

A szociális szövetkezet létrehozását az átlagon felül teljesítő, jó gyakorlatot folytató, mintaként nevesíthető közfoglalkoztatási programot működtető önkormányzatok alapozhatják meg. Az önkormányzati akarat, a munkaerő, a BM szakmai támogatása, a jogszabályi környezet kialakítása vezet el a szociális szövetkezetek alapjainak letételéhez.

Az életképes szociális szövetkezet megalapítása

Ötlet

Adott területen hosszútávon fizetőképes kereslet a tervezett tevékenység iránt.

Gazdaságilag mérhető, jövedelmező tevékenység a cél.

El kell szakadni az „állam majd biztosítja a forrást” alapvetéstől.

Vezető

Képes megtervezni a tevékenységet.

Meg tudja találni azokat a partnereket (alapító tagok, tagság, stb.), akik végre tudják hajtani a tervezett tevékenységhez kapcsolódó feladatokat.

Tudja motiválni a feladat végrehajtásában résztvevőket.

 Forrás

Beruházások

Működési költségek

Bérek

Járulékok, adók

szövetkezeti modell

Munkavégzés tagi jogviszony alapján (sui generis)

A jogviszony létrehozásának célja:

–          munkalehetőség sajátos jogviszonyban (rugalmasság)

–          közfoglalkoztatásban szerzett tapasztalat, eszközök felhasználása

–          költségcsökkentés (nincs munkabér) adómentes juttatásokkal (étkezési jegy, természetbeni juttatás)

–          FHT és részleges (egészségügyi szolgáltatási járulék) ellátás biztosítása (degresszív módon)

Sajátosságok:

–          nem tartozik más jogszabály hatálya alá (sui generis)

–          a munka ellentételezése részben vagy egészben a közösen megtermelt javak átadásával történhet

–          egészségügyi ellátásra jogosultság (kivéve: táppénz, terhes gyermekágyi segély, GYED)

–          kapott pénzbeli juttatások után 10% nyugdíjjárulék (szolgálati idő megszerzése)

–          az állam degresszív módon támogatja a 6.810.- forint EÜ járulékot 4 éven át

A tagi jogviszonyt szerepeltetni kell a szociális szövetkezet alapszabályában!

Szociális szövetkezetek megalakításával kapcsolatos feladataink

  • tárcaközi koordináció
  • közfoglalkoztatási programtervek vizsgálata, szűrése
  • Gazdasági Koncepció elkészítése (forrásigény, likviditás)
  • tájékoztató értekezletek, információáramlás biztosítása

Tapasztalatok:

  • a közfoglalkoztatás részbeni diszfunkcionalitása (a mintaprogramok mellé rendelt 100%-os állami támogatással szemben kockázatosabb nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás).
  • a közfoglalkoztatásba bevont emberek jelentős százaléka (több mint 50%-a) erősen alulképzett
  • a szövetkezeteknek gyakorlatilag nincs hagyománya (települések között formális az együttműködés, hiányzik a partnerségi kultúra)
  • a szociális szövetkezet tevékenységeinek piaca nem eléggé fogadóképes (fogyasztó és kínálat van, fizetőképes kereslet nincs)
  • az előállított termékek minősége, mennyisége nem versenyképes.

A tapasztalatokból leszűrhető következtetések:

A szövetkezet alapja az ÖNKÉNTESSÉG, ezért a feltételrendszert kell vonzóvá tenni.

Az államnak célszerű a szövetkezetekkel szerződnie:

– szoros együttműködés lehetősége,

– rugalmasság,

– nélkülözhetetlen közfinanszírozás – állami megrendelés,

– segélyezés helyett az eredményt biztosító fejlődési lehetőségek biztosítása,

– ha valami szociálisan hasznos, az hosszú távon nem költség.