Mert a szegénység nem válthat életformává

A szegénység nem válhat életformáváAz életformává alakult mélyszegénységben élők helyzetén társadalmi felelősségünk hogy tudunk e segíteni, átsegíteni őket a mélyponton, elindítani egyénileg a kilábaláshoz, az által hog lépéselőnyt biztosítunk számukra.

November 7-én került az „Életreval(l)ó” nevet viselő uniós projektet záró konferenciára, amelyet a Lépéselőny Közhasznú Egyesület és SIKK (Segítők Innovatív Közössége Közhasznú) Egyesület konzorciumi partnerségben valósított meg Hajdúsámsonban 2011 júniusa és 2012 novembere között.

A szakmai szervezeteknek szóló eseményen szó esett többek között a hasonló projektek fontosságáról, a hátrányos helyzetből való kitörés irányairól, valamint a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs felülvizsgálatának megváltozott szabályairól.

Új esély az érvényesülésre:

a fenntartható életformává válás útjára terelve a krízisben élőket

A köszöntőket követően elsőként Huri Beáta, a Lépéselőny Egyesület elnöke ismertette a projekt szakmai tartalmát: a célcsoport felkutatásának és bevonásának módszereit, az egyéni és csoportos felkészítés folyamatát, majd a szakképzés és munkaerő kipróbálás eredményeit. A programba hátrányos helyzetben lévő, Hajdúsámson szegregátumain élő inaktív nők kerülhettek be, akik a 18 hónapos komplex felkészítést követően szakmával a kezükben és munkatapasztalattal léphettek ki az álláskeresés világába.

A projekt idején szociális és pszichológus szakemberek, pedagógusok fejlesztették a résztvevők alapvető készségeit (írás, olvasás stb.), miközben megerősödött bennük a közösséghez való tartozás érzése, s végül a Magyar Iparszövetség Országos Központja (MIOK) közreműködésével szereztek „Számítógépes adatrögzítő” és „Szociális gondozó és ápoló” OKJ szakmát. Ezek piacképességét mutatja a munkaerő kipróbáláson különféle vállalkozásnál részt vett személyekkel kapcsolatos általános pozitív benyomás és elégedettség.

Váradi Jánosné, a SIKK Egyesület elnöke is felszólalt:

Mentorként szintén oroszlánrészt vállalt a projekt megvalósításában, kiemelte, hogy az önkormányzati intézményekkel való együttműködés nélkül ilyen eredményesen nem valósulhatott volna meg ez a kezdeményezés. Az Európai Unió és a Magyar Állam kiemelt célnak tekinti a társadalom megújulását, hogy az egyének a segélyezés és tengődés világából visszatérhessenek a munkaközpontú életvitelhez. Éppen ezért a résztvevő tartós munkanélkülieknek a szakmai képzéseken túlmenően önismereti, motivációs és családterápiás szolgáltatásokat is nyújtott a projekt.

Több mint száz személynek kínálták fel a megvalósítók az új élethez való esélyt, 45 főt sikerült a projektbe bevonni. A vállalt eredménymutatók szintén teljesültek, hiszen a 45 főből

  • 11 fő munkaerő kipróbáláson vett részt,
  • 9 fő tartósan el is helyezkedett,
  • 2 fő leérettségizett,
  • 1 fő pedig újabb szakképzés megszerzésébe kezdett.

Általánosan elmondható, hogy sikerült a résztvevők életszemléletében változást elérni, amely az első lépés a kilátástalan mindennapokból való kilábaláshoz.

Csak a munka jelentheti a kitörést

A Humán Navigátor cégcsoport területi vezetőjeként Illyés-Szűcs Nóra osztotta meg tapasztalatait a megjelentekkel. Cégénél két fő vett részt munkaerő kipróbáláson, s nagyon pozitív véleménye alakult ki a személyekről, valamint az effajta alternatív foglalkoztatás formájáról.

A munkaerő kipróbáláson résztvevő személyek teljes bérét és járulékát az projekt terhére az Unió finanszírozta, tehát két hónapos ingyen munkaerőre tett szert a vállalkozás, ami napjainkban tényleg kivételes lehetőség. Ez a résztvevőknek is hasznos volt, hiszen ismét belekóstoltak a munkavégzésbe, tapasztalatra, új ismeretekre tettek szert. Illyés-Szűcs Nóra élt a foglalkoztatás eme szokatlan formájával, s bártan ajánlja a térség vállalkozásainak is a közeljövőben.

Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének vezetője elmondta:

Csoba Judit előadása különösen a női szegénység témakörét fejtette ki. A rideg és elkeserítő számadatok mellett érdekességekre is rávilágított: a szegénység össztársadalmi „hasznosságára”. Ez a politikai manipulációra és gazdasági erőfölényre egyaránt felhasználható, tehát annak felszámolása nem érdeke a vezető rétegeknek.

A szegénység zömmel alacsony iskolázottsággal és rossz egészségi állapottal párosul, amely a deviáns viselkedések (például bűnözés) melegágyává szinte azt életformává változtatja. Szakemberként a civil szféra missziós segítő tevékenységét. Valamint kiemelte az „Életreval(l)ó”-hoz hasonló projektek jelentőségét emelte ki. Szerinte a szegénység és a hátrányos helyzet felszámolását célzó hazai és uniós elképzelések a gyakorlatban sajnos pont a várt hatások ellenkezőjét érik el.

Záró gondolataiban a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség színtereiről beszélt egy, a fiatalok körében elvégzett felmérés eredményeire alapozva. Ebből kiderült, hogy ezek a korosztályok természetesnek veszik a férfiak társadalmi fölényét. És ebben a rendszerben a nők alárendelt szerepét még mindig, bizonyos élethelyzetekben.

Amikor a politika közbeszól…

Hamza Gábor, Hajdúsámson város polgármestere szintén hangsúlyozta a civil szervezetek társadalmi jelentőségét. Kiemelte, hogy az önkormányzatok sok esetben képtelenek ellátni a különféle járulásos tevékenységeket, amelyeket a civilek önzetlenül felvállalnak. Ugyanakkor erősen bírálta napjaink politikáját és kormányát. Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a források elvonásával, az állami és uniós pénzek nem megfelelő felhasználásával az emberek életét teszik nehézzé, sok esetben kilátástalanná.

Helyi példaként említette a sámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közelmúltban a média fókuszába került kálváriáját. A szegénységből mint életformává alakult gondolkozásból való kiutat ő is a munkahelyteremtésben és az oktatás színvonalában látja. Látjuk mi is persze: ez szinte lehetetlen a rossz infrastruktúrával rendelkező településeken.

Rámutatott többek között a politikusok társadalmi felelősségére, mely szerint ígérgetésekkel és demagógiával nem lehet gazdasági növekedésről és a munkanélküliség csökkenéséről beszélni, hiszen például a közmunkaprogram nem jelenthet távlatot főként hazánk képzett, értelmes fiataljai számára.

Utolsó előadóként

Munkácsi Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének képviselője, klinikai szakpszichológus beszélt a megváltozott munkaképességű személyek komplex felülvizsgálatának változásairól. Szerinte is szükséges volt a korábbi finanszírozási rendszer átalakítása. Azonban ez a gazdasági válság sújtotta társadalmi közegben a lehető legrosszabbkor érte el az embereket. És Pont azokat érte leg érzékenyebben, akik a szociális ellátás valamiféle védő burkából a munkanélküliség helyzetébe kerültek.

Az újfajta komplex minősítésben az egyének egészségi állapotát, továbbá életkörülményeit egyszerre veszik figyelembe az ellátás megállapításánál. A korábbiakhoz képest sokkal szigorúbb feltételekkel. Sokan a jövőben semmilyen támogatásra nem lesznek jogosultak. Ennek kapcsán merült fel az egész konferencia. Valamint a projektek létét igazoló kérdés, hogy az ellátórendszerekből kikerült emberek miként fognak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Ez dönti majd el, mennyire lesznek képesek sikerrel visszakerülni a többségi társadalomba.

Király László

Az „Életreval(l)ó” – Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű nők komplex önálló életvitelre való felkészítése elnevezésű projekt az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.