Rehabilitációs Kerekasztal az észak-alföldi régióbanRehabilitációs Kerekasztalt szervezett a Lépéselőny Egyesület. Munkarehabilitáció, esélyegyenlőség, fogyatékosügy címen május 28-án a TÁMOP 5.3.8.-as program keretében. A projekt célja a leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése, integrációjának elősegítése, javítása.

A Rehabilitációs Kerekasztal rendezvény első momentuma a regisztráció volt, majd tíz órakor Szücs Nóra, szakmai vezető, foglalkoztatási tanácsadó felvázolta a délelőtti szekció programját, bemutatta az előadókat, beszélt a „Visszatérés – Rehabilitációs munkaerő-piaci szolgáltatás beindítása” projektről, illetve a Lépéselőny Egyesület eddigi eredményeiről.Rehabilitációs Kerekasztal debrecenben

Ezt követően Bodó Sándor, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzat közgyűlésének elnöke mondott köszöntőbeszédet, amelyben a biztonságérzetet emelte ki. Bármilyen korban is élünk próbáljuk a biztonságot és az állandóságot keresni. „Nem könnyű látható és mérhető eredményeket elérni, fontos, hogy érezhető legyen az a támogatás, amit az elmúlt időszak fejlesztési világában megtapasztaltunk”-hangsúlyozta. A tárgyiasult fejlesztések előtérbe kerülésével magáról az emberről kevésbé szóltak ezek az elképzelések. Az infrastrukturális fejlesztések fontosabbak voltak az elmúlt években. A TÁMOP programok lehetőséget teremtettek arra, hogy az egyén több odafigyelést és segítséget kapjon.

Rehabilitációs Kerekasztal előadásairól:

A bevezető gondolatokat az előadások követték. Aba-Horváth István, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzat nemzeti és etnikai tanácsnoka szólalt fel elsőként, aki a cigány közösség hátrányos helyzetére hívta fel a figyelmet. Akár az egyszerű ügyintézés is nehézséget jelent számukra, hiszen az iskolázottsági hátrányból fakadóan nem tudják elmagyarázni a problémájukat. Az együttműködés így eredménytelen. Megemlítette, hogy a cigány közösségben nyugdíjast szinte alig lehet találni, viszont megváltozott munkaképességű személy vagy rokkantnyugdíjas sok van. Tíz-tizenöt évvel hamarabb halnak meg a cigány származásúak, ez a rossz életvitelükből, táplálkozási szokásaikból ered. Aba-Horváth István a tolerancia és az együttműködés fontosságát emelte ki.

Rehabilitációs Kerekasztal

Ezután Nádas Andrea, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal egyik megyei szakmai koordinátora és Molnár Gerda irodavezető mutatta be a TÁMOP 1.1.1 projektet, amelyben részt vesznek. Számokkal és konkrét adatokkal támasztották alá az eddig elért eredményeket.  

 Kovács József, a Hajdú- Bihar megyei Kormányhivatal szakmai igazgatóhelyettese szerint a Munkaügyi Központ legfontosabb feladata, hogy a munkaerő-piacon olyan tényező legyen, amely által sikerül a foglalkoztatási szinten javítani, a munkanélküliséget csökkenteni. „Ennek érdekében próbálunk partnerségbe lenni a munkaerő-piac minden szereplőjével úgy a versenyszférából és az állami szférából, mint a civil szférából”– hangsúlyozta. Beszélt a különböző szolgáltatásokról, képzésekről, példaként említette a TÁMOP 1.1.2-es projektet, amelyben az elmúlt évben közel háromezer fő képzése valósult meg. A 25 év alatti pályakezdők helyzetét is egy fő problémának jelölte meg.

A beszélgetést Dr. Kovács Krisztián, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Hajdú-Bihar megyei referense zárta. Bemutatta, hogy miben segít a hátrányos helyzetű személyeknek a Hatóság (panasz megfogalmazása, jogi segítség, útbaigazítás). Igyekezett jobban megvilágítani mindennek a jogi oldalát.

A Rehabilitációs Kerekasztal rendezvény egy közös ebéddel ért véget, ahol a résztvevők jobban megismerhették egymást, megoszthatták egymással tapasztalataikat.