Felülről jöhet a segítség a munkavállalási nehézségek ellen

munkavállalási nehézségek gyerekfejjel

A nemrégiben kiszivárogtatott kerettanterv tervezetéből kiolvasható, hogy a minisztérium szándéka a szakközépiskolásokat szigorúan szakmunkásnak nevelni, visszaszorítva az esélyét annak, hogy a diákok 18 éves koruk után esetleg mással foglalkozzanak.

Oktatási rendszerváltozás a tanárok bevonása nélkül?

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetése kérte ki az intézetvezetők véleményét az EMMI tervezetéről, ami kiszivárgott. A levélben nincsen arra vonatkozó utasítás, hogy az intézményben tanító pedagógusokat is bevonják. A minisztérium a tervezetben ugyanakkor kikéri olyan szervezetek véleményét is, mint a Magyar Faluszövetség, és a Budapesti Kerületi Szövetség.

A cél, hogy ne legyenek munkavállalási nehézségek?

Ennek a változásnak a kulcsa, hogy a szakmai órákat bővített óraszámban tanítanák, miközben csökkentik az általános műveltséget oktató tantárgyak óraszámát. Csökkenne a magyar, a matematika és az idegen nyelv oktatásának kötelező óraszáma is, előnyben részesítve a szakmai tárgyakat. Ez a beszűkültség  persze veszélyt is jelent, mert megnehezíti az átjárhatóságot a szakmák közt is, sajnos sokszor későn  jön rá a nebuló, hogy mégsem az akar lenni, amit 14 éves korában kigondolt. Ilyen rendszerben szerzett tudással viszont nehezebb a karrierváltás.

Viszont, ha minden szakmára annyi munkavállalót képeznek, amennyire szükség van, talán az elhelyezkedési lehetőségek is javulnak, és kevesebb lesz a pályaelhagyók aránya. Így talán megszűnik az a bizonyítvány-begyűjtő szemlélet is, ami bár szélesíti az egyén elhelyezkedési lehetőségeit, de ezek a képzések, OKJ-s bizonyítványok csak felszínes ismereteket adtak és a komolyabb képzettség felé nem vezették el a tanulókat. A jövőben reméljük a munkavállalási nehézségek leküzdése nem a sokszínűség biztosítása lesz, hanem a tudás elmélyítésének lehetőségei.  A tervezett átalakítások a szakiskolák mindegyikét érinteni fogja, viszont a mostani szakközépiskolákkal két dolog is megtörténhet:

  • Felminősítik szakgimnáziummá
  • Marad szakközépiskola, és erősítik a technikumi képzést

Mindenképp változásokkal kell szembenéznie a szakképző intézménynek és a pályaválasztás előtt álló diákoknak, mutat rá a kiszivárogtatott minisztériumi elképzelés, hogy a jövő Magyarországában kisebb legyen a munkavállalási nehézség, és a helyi igényekhez igazított legyen. Mindez remélhetőleg a versenyszférára is pozitív hatással lesz, mert a pályázók között tényleges versenyhelyzetet teremt. Nem a “legkisebb rossz” elve alapján fognak felvenni embereket, hanem a szaktudás alapján. Persze félő, hogy ennek, mint zárt és önmagát ellátni képes rendszernek a kivitelezése és megvalósulása csak valamiféle romantikus ábránd marad.

2016.05.10.