Munkavállalónak sok beleszólása nincs a munkaidő beosztásába. Ennek az eredménye sokszor túlhajszoltság és kiégés. Mit tehet a munkavállaló, ha a munkaidő reggel 8-kor elkezdődik és ez az egyetlen biztos pont a napirendjével kapcsolatban, a gyakorlatban ugyanis nincs vége!
Mi van, ha a munkavállalónak van egy, vagy akár három kisgyermeke, akivel napközben nem tud foglalkozni az “esti műszak” pedig eltelik a házimunkával. Teljesen jogos ha ezzel bárki elégedetlen! Az állandó fáradtság könnyen fásultságba tud átcsapni, és ez hatalmas veszélyeket rejt.
A munkáltató elvárása az, hogy végezze szépen a munkáját mindenki, örüljön annak amíg van állása, és ha nem tetszik a rendszer találhat egyáltalán egy munkavállaló-barátabb helyet?
Egyre gyakoribb a túlhajszoltságból eredő megbetegedés ma Magyarországon.
Mire van joga Magyarországon a munkavállalóknak?
A munkaidő és a szabadság-kérelmek engedélyeztetése és beosztásának előjoga a munkáltatóé. A munka törvényi szabályozásának alapjai közé tartozik, hogy a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg. Ezt ugyan kivételes esetekben átengedheti a munkavállaló részére, hiszen létezik kötetlen munkaidő, de nem ez a jellemző, és olyankor azt jelenti inkább, hogy a túlórát nem számolhatja fel a munkavállaló.
A munkaidő-beosztáshoz tehát a munkavállaló beleegyezése nem szükséges. A munkavállalónak joga van bizonyos mennyiségű munkaközi szünetre, pihenőidőre, hetente pedig pihenőnapokra. Ami ezen felül van, azt pedig normál esetben törvényi keretek szabályozzák.
A munkáltató széles döntési kompetenciával rendelkezik
Munkáltatói döntés kérdése, hogy általános munkarendet alkalmaz vagy munkaidőkeretet.
Arról is a munkáltató dönt, hogy igényt tart-e a munkavállalótól rendkívüli munkavégzésre.
Az egyenlőtlen munkaidő éppen annyi, mint az egyenletesen beosztott munka, hétfőtől-péntekig , de valljuk be, sokkal megterhelőbb, sőt a pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül.
Előfordulhat tehát az, hogy a heti két pihenőnapot a munkavállalók blokkban kapják meg. Hozzájutnak tehát a pihenőnapokhoz, csak nem úgy hogy szervezetük képes legyen a regenerálódásra.
Vannak szabályok, így a munkáltató is köteles figyelembe venni bizonyos szempontokat. Legfontosabb, hogy a munkaidő beosztása, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményének megfeleljen, valamint, hogy a munka jellegére is tekintettel legyen. Biztosítania kell a biztonságos munkavégzés körülményeit. Adott esetben védenie kell a munkavállalókat az őket érő környezeti hatásokkal szemben. Egyéni vagy akár kollektív védőeszközöket is be kell szereznie, valamint az alkalmassági vizsgálatoknak is egyre inkább meg van a szerepe.
Adott esetekben a megváltozott munkaképességgel rendelkező munkavállalóknak az akadálymentes környezetet is meg kell teremteni, illetve egyéni elbírálás alapján a munkaközi szüneteket biztosítani! Amennyiben egy kockázat másképpen nem csökkenthető, akár a munkaidő változtatásával lehet megszüntetni a veszélyhelyzet kialakulását. Ezekbe természetesen törvényi szabályozások alapján döntenek, így a munkavállalóknak beleszólása nem sok maradt.
2016.02.22.