A munkaerőpiac pangását már nem lehet a nyárra fogni! Ilyenkor már nincsenek a gyáraknak nagy gépleállásai, és A mezőgazdaságban is ilyenkor ősszel van a legnagyobb szükség a dolgos, szorgos emberekre! Mégis mintha valami probléma lenne a gépezetben. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is keresi a megoldást. Kicsit utána néztünk miben rejlenek a probléma gyökerei:
Hol van a munkaerő piaca?
A meglévő munkaerő-tartalékok mozgósítása, nyílt munkaerőpiacra terelése sem megfelelő, sem a képzési rendszerben, sem a földrajzi elosztásban. A munkahely igény máshol jelentkezik mint a munkaerő igény. Ezen kellene leginkább gondolkodni! Ahogy a multik a vásárlói igényekhez alkalmazkodtak úgy a termelő szektornak is a lakossághoz a meglévő munkaerőpiac kínálatához kellene alkalmazkodnia. Ideje lenne hosszú távra tervezni. Nem a Gyárakhoz kellene így alkalmazkodnia sok száz családnak. A magyar családok legtöbbje, magyar szokás szerint, saját ingatlanban él. Így lakhelyük folytán helyhez kötött az életük is. Ideje lenne a termelő üzemeknek-gazdaságoknak alkalmazkodni a Magyarországon kialakult viszonyokhoz.
A nyugati példa a belső munkaerő vándorlásra épül. Az emberek nem ingatlanban, hanem megtakarításban gondolkoznak vagyonszerzési céllal, és bérleményben laknak. A bérlemények ára meg sem közelíti a saját lakásra felvehető hitel díját mint Magyarországon! Így nekik nem probléma menni a jobb munkakörülmény után, míg magyarosságon aki így gondolkodik előbb-utóbb inkább külföldön keresnek megélhetést. Az EU és az elöregedő nyugati társadalmak pedig partnerek ebben, ezért határtalan szabadságot biztosít a tagállamok fiatal, jól képzett munkavállalóinak ebben a kérdésben.
A munkaerőpiac vállán hatalmasak a terhek
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc szerint a bérterhek mértéke a foglalkoztatás másik legnagyobb akadálya. Az, hogy 1 forint bérre, újabb 1 forintot kell befizetni az államnak sem segíti a foglalkoztatottság javulását. Amíg ez így marad nehéz lesz a folyamatokon változtatni. A munkaerőpiac közfoglalkoztatásban tartása ezek mellett a terhek mellett kétszer annyiba kerülnek mint amennyi segítséget nyújtanak a közfoglalkoztatottakon keresztül a társadalomnak.
Képezni is kellene a közfoglalkoztatottakat, meg kellene háromszorozni azoknak a számát, akik visszatérnek a nyílt munkaerőpiacra, mert a közfoglalkoztatás hosszú távon semmiképp sem fenntartható állapot. Főképp ha az erre szánt EU-s források is el fognak apadni.
Dávid Ferenc szerint, egy 3-5 éves kormányzati programra lenne szükség, amibe a kormány bevonja a munkaadókat, szakszervezeteket és a kamarát is a tervezésbe és a kivitelezésbe is. Csak így lehetne ráállni egy olyan megoldásra, ami a mai bérfejlesztésnél gyorsabb üteműt hoz a munkaerőpiac számára, mind a munkáltatói oldalon és a munkavállalói oldalon is, a nettó bérek tekintetében.