Mozgás és mentális egészség

Lélekszerda a mozgás szerepéről a mentális egészség érdekébenA szabadidőnkben végzett rendszeres mozgás képes megváltoztatni gyökeresen az életünket, nemtől, kortól és egészségi állapottól függetlenül. Az Erdélyi Zoltán Sándor által vezetett Lélekszerda kötetlen hangulatban telt, valamint egy kis videót is megtekintettünk, ami a mozgás egészségi állapotunkra gyakorolt hatásáról szólt

A társadalmilag kötött (munka) időn és a testi szükségletek (táplálkozás és pihentető alvás) kielégítésén túl fennmaradó szabadidőnkben az aktív pihenést választjuk. A szabadidőnk eltöltésére kitalálhatunk aktív és passzív feltöltődési módokat. A szellemi munkát végző emberek számára ajánlott, ha az aktív pihenést választják, míg a kemény fizikai munkát végzők, előnyben részesíthetik a passzív pihenést (pl: olvasás).

Mióta kapcsol ki bennünket a testgyakorlás lelkileg?

Napjaink növekvő személyes szabadidő eltöltésének gyökerei meglepő módon az őskorban gyökereznek. Miután az ősember felfedezte a tüzet, annak használata általánossá vált, lakhelye felmelegítésére és kivilágosítására használta, illetve védett a vadállatokkal szemben. Ebben a viszonylagos biztonságban kezdődött el a fejlődési folyamat. Alkalmazkodni kellett az új életritmushoz (őrizni a tüzet), mert ez segített függetlenedni a nap mozgásától, világító és melegítő erejétől Passzív pihenő idő volt, és a spirituális fejlődést erősítette. Énekkel, szertartásokkal, nem túléléshez szükséges tárgyak és alkotások készítésével telt. Míg az Aktív szabadidő eltöltése, vándorlásról, új területek felfedezéséről, csoportos játékokról, testi képességek fejlesztéséről és az egymás közötti versengésről kezdett szólni. Ezek a folyamatok alakították át – testileg és szellemileg is- evolúciós távlatokban szemlélve az embert, a ma élő formára! A végzett tevékenység közben képességeink, készségeink mozgósításával fejlesztjük önmagunkat, hogy megtapasztaljuk határainkat.

A sport-tevékenység fiziológiája

Bizonyított, hogy a rendszeres torna az agyat is karbantartja. Sőt! Az ízületeket is „megolajozza”. Kutatók szerint a fizikai tevékenység önmagában is jó hatással van az agyműködésre.

Mozogj a jó közérzetértA mozgás javítja az agyi vérkeringést. Jó hatással van az idegsejtek állapotára az agy hippocampus részében, ami az emlékezés folyamatáért felelős, tehát javítja a memorizáló képességeket és azok előhívását. Nem véletlen, hogy gyermekkorban, aki jó sportoló, az általában jó tanuló is.

Idős korban pedig a mozgás hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez.

Általánosan elmondhatjuk: minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol az agyra. Azok, akik életükben rendszeresen vállalnak kihívásokat, versenyeken való részvételt pozitívabb személyiségjegyeket hordoznak.

Mozgás és a hormon termelés

A jó és rossz érzéseink erősen köthetők bizonyos hormonokhoz. A jó közérzet a növekedési hormonhoz, a boldogságot a Dopaminhez és az endorphinhoz kötjük, az önbizalmat és az agressziót a Tesztoszteronhoz, a nők jó hangulatát pedig az ösztrogén szinthez szokás kötni. A pajzsmirigy hormonok, a thyroxin vérszintje fokozza az anyagcsere gyorsaságát és energetikusabbá teszi a sportolót. A mozgás mindezeket segít összehangolni. A különböző sportok másként hatnak a hormonrendszerre. Fontos, hogy ezek kialakulásához megfelelően táplálkozzunk. Figyeljünk oda a mozdulatok pontos elvégzésére, hogy ott hasson, ahol kell, és ne sérüljünk le egy hirtelen vagy egy rosszul kivitelezett mozdulattól!

Vakáció és Pszichofitnes

A nyári nagy szabadságok ideje alatt is keressük az aktív pihenés lehetőségét, vízi vagy túra sportok bárki számára elérhetőek viszonylag egyszerűen.

Bagdy Emőke Pszichofitnesz című könyvében érdekes testi és lelki folyamatok és kísérleti bizonyítékok megosztásával ajánl követői számára lehetőségeket a stressz fizikai szinten való oldására, aminek öt kulcsszava: kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts.

A Lélekszerda eseményeken használt prezentációk elérhetőek a Lélekszerda menüpontban.

2016.07.18.