A Szerelemcsütörtök olyan tartalmas, ismeretterjesztő előadássorozat, amely a párkapcsolatokról, szeretetről, szakításról, hűségről és azokról az életünket érintő dolgokról szól, amelyek befolyásolhatják kapcsolatainkat, mindennapjainkat. Április 28-án Dr. Balogh Klára volt az est vendége, aki az emberi játszmák világába kalauzolta a hallgatóságot.
A csalafinta csali, avagy mit is értünk játszma alatt?
A játszma olyan nem tudatos interakció, amelyben mindkét fél aktívan dolgozik a másik reakciójának előcsalogatásában. A lépések kis variációval ismétlődnek, a partnerek nyeresége pedig egy régebbi élmény, tapasztalat újraélésében rejlik. A játszmák szükségesek és kívánatosak, a probléma egyedül az, vajon az adott játszma a legjobb eredményt kínálja-e az egyén számára, hiszen lényege a kibontakozás, és a nyereség. A játszmák azzal kezdődnek, hogy „bedobom a csalit” és várom a másik fél reakcióját, a játszma ettől kezdve már csak attól függ, hogy az Eric Berne által már sokak számára ismerős Gyermeki, Felnőtti és Szülői én-állapotok közül melyiket részesítjük előnyben.
Gyermeki, felnőtt vagy szülői mintákat adaptálunk játszmáink során?
Eric Berne Emberi játszmák című könyvében megfogalmazza, hogy minden percben valamelyik én-állapotunk jut kifejezésre. A Szülői én-állapot egy tanult életszemlélet, amely a gyermekkorban beépült, domináns szülői minta alapján működik. A Gyermeki én-állapot egy érzett életszemlélet, gyermekkori érzéseink újrajátszásai. „Kreatív raktárunk”, amelyben a szabad gyermeki rész ötleteket ad egy nehéz szituáció megoldásában. A Felnőtt én-állapot átgondolt, tapasztalt életszemléletet foglal magába, ami az „itt és mostra” reagál. Ha a felnőtt részt szólítjuk meg a másik féllel szemben, jó esetben érzi a felelősséget és a következményeket.
„Ilyesmi nálunk nem fordulhat elő!…”
A játszmák során sokszor a szülői én-állapot akciói a meghatározóak. Vagyis: dirigálok, kioktatok, utasítok, tanácsolok, ítélkezem, sopánkodok, stb… Megjelennek játszmáinkban azok az alapvető parancsok és tiltások, amelyeket gyermekkorban kaptunk szüleinktől. Berne szerint a szülők megerősítésein, tiltásain, parancsain alapul sorsunk, ezek pedig azt is meghatározhatják, hogy milyen életpályát fogunk bejárni.
Egy felmérés során kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiknél a tiltások voltak rendszeresek, felnőttként a munkanélküliek táborát erősítették, míg azok, akiknél a parancsok voltak meghatározóak a távolságtartó, karrieristák csoportjába sorolhatóak. Fontos megjegyezni, hogy a szüleink, nevelőink nem feltétlenül tudatosan sugallták ezeket a parancsokat, vagy tiltásokat, így nem hibáztathatjuk őket. A lényeg, hogy képesek legyünk ezeket elengedni, és emberi játszmáinkat úgy alakítani, hogy ne sérüljünk.
Sz.N.
2016.04.29.