Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja ismét szakmaközi megbeszélést szervezett a gyermekbántalmazás problémájának témakörében. A Lépéselőny Egyesület munkatársai is képviseltették magukat a rendezvényen, hiszen egy nappali ellátó intézményt működtetve előfordulhat, hogy hasonló nehézségekbe ütközünk.
Mi a feladata a Család – és Gyermekjóléti Központnak?
A család- és gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el.
A fizikai gyermekbántalmazás keretei
Milyen kötelezettségeink vannak, ha tudomást szerzünk arról, hogy a környezetünkben fizikailag bántalmaznak egy gyereket?
A gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának kérdése az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap. A média által sok megdöbbentő eset kerül nyilvánosságra, viszont a hozzáértők szerint nem az esetek száma nőtt meg, hanem egyre több eddig jól eltitkolt vagy be nem jelentett ügy kerül felszínre. A társadalmi egyenlőtlenségek, a családi instabilitás, a szocializációs zavarok, a generációs problémák miatt egyre több nehézséggel kell szembenéznie a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek. A statisztikai adatok szerint, a családon belüli erőszak aránya sajnos hazánkban is elég magas, aminek elsősorban a nők és gyerekek vannak kitéve.
~A gyermekek védelme érdekében, a velük kapcsolatba kerülő szakembereknek rendelkeznie kell a bántalmazás felismeréséhez szükséges tudással. A legtöbb országban bevezették a jelentési kötelezettség rendszerét, vagyis ha hasonló esettel találkoznak, mindenképp jelezniük kell.~
Abban az esetben, ha fizikai bántalmazásra utaló jeleket fedezünk fel egy gyereken, például pedagógusként, érdemes azonnal jelenteni az illetékesek felé – gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő intézmények- akik felveszik a kapcsolatot a családdal és elindul az eset feltárása, a lehetséges megoldások keresése, ami a gyermek testi-lelki egészségének megőrzésében elengedhetetlen.
A szexuális bántalmazás keretei
Mit tegyünk abban az esetben, ha szexuális abúzus gyanúja merül fel?
A gyermekkori szexuális bántalmazás súlyos lelki gondokat okoz, ilyen a depresszió, szorongás, antiszociális viselkedés, különböző pszichés zavarok. Az elkövető gyakran közeli hozzátartozó- szülő, nevelőszülő, rokon, jó barát- akiben a gyermek megbízik. Ha nem cselekszünk időben, az végzetes következményekkel járhat. A JELZÉSNEK ebben az esetben kiemelten fontos szerepe van!
Mire figyeljünk?
- hogy jelentésünkben mindenképp a gyermek által elmondottakat írjuk le, azt, amit saját szavaival megfogalmazott, így sokban segítjük a “forró nyomozást”.
- hogy mindvégig objektívek maradjunk!
- ha kihallgatásra kerül a sor a rendőrségen, kérjük adataink zárt kezelését
- ha a bántalmazott gyermek betöltötte a 16. életévét, ő maga is kérheti az orvosi vizsgálatot
- amennyiben nőgyógyászati vizsgálatra kerül sor, a bántalmazott gyermek vagy hozzátartozója kérheti, hogy női vagy férfi orvos végezze el a vizsgálatokat.
Mi történik, ha nem jelentjük be az esetet?
Ha környezetünkben észleljük a gyermekbántalmazás jeleit és nem jelentjük a hatóságok felé, az a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének számít. Figyeljünk oda egymásra, jelezzünk időben, segítsük a szakemberek munkáját, és tegyünk a gyermekbántalmazás ellen.
2016.11.17.