A felnőttképzés új szabályozási rendszere

felnőttképzés

Cikksorozatunk harmadik részében – az Észak-alföldi Regionális Szakmai Műhelymunkához kapcsolódóan – a felnőttképzés új szabályozási rendszerét mutatjuk be, amelyet Éliás János, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságának képzési vezetője ismertetett közelebbről.

A rövid előadás keretében foglalkozott a munkaerőpiaci-felnőttképzési tevékenység szabályozásának rövid történeti hátterével, hogy miért volt szükség új szabályozási rendszerre, összehasonlította az új és régi szabályokat illetve kitért az „új” szabályozás fontosabb elemeire.

Az új szabályozási rendszer szükségessége

  • Javuljon a képzés minősége – az elért végzettség mögött álló tudás legyen egyenértékű az iskolai rendszerben megszerzettel
  • Egyes piaci képzők „mindenek feletti” érdekeltségi tevékenysége – szakmai követelmények teljesítése alul maradt
  • Ellenőrzés helyzete
  • A felnőttképzési rendszer szabályozása:
  • hiányos,
  • túl általános, ezért értékelhetetlen követelményeket támasztó
  • papírok gyártása,
  • a támogatott képzések struktúrája, tartalma – kimenete jobban feleljen meg a nemzetgazdaság igényeinek, azt gyorsabban és rugalmasabban elégítse ki.
  • költséghatékonyabb legyen a működés, visszacsatolás szükséges a tényleges társadalmi-gazdasági hasznosulásról
  • Az intézmény a tényleges szakmai teljesítménye alapján kaphassa meg az akkreditációra való jogosultságot.

alapvető változások a felnőttképzésben

A felnőttképzés tevékenységének törvény által szabályozott képzési körei

„a” képzési kör: OKJ szerinti szakképesítésre felkészítés

„b” képzési kör: Támogatott egyéb szakmai képzés

„c” képzési kör: Általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés

„d” képzési kör: Támogatott egyéb képzés

Fontosabb meghatározások

Általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés.

Egyéb képzés: az általános műveltség növelését vagy megnevezhető szakképesítéshez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza.

Egyéb szakmai képzés: valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges.

Támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés.

Belső képzés: a munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen, saját munkavállalói számára szervezett képzése, melynek forrása: a szakképzési hozzájárulásnak a hozzájárulásra kötelezett által. A saját dolgozói képzésére elszámolható része, és amely nem lehet: OKJ-s és általános nyelvi képzés.

Hatálya nem terjed ki:

  • a honvédelemmel, a büntetés-végrehajtással, a rendészet és a katasztrófa elleni védekezéssel, a polgári titkosszolgálatok irányításával kapcsolatos képzésekre
  • OKJ és nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére
  • belső egyházi jogi személyekre, általuk létesített és fenntartott egyházi intézményekre
  • a közszolgálati tisztviselők képzéseire
  • az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre
  • a pedagógus-továbbképzésekre
  • a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzésekre
  • a hatósági jellegű képzésekre
  • az állami felnőttképzési intézmény kötelező képzéseire
  • a bírák szakmai képzéseire

A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése

Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély birtokában végezhető (törvénynek megfelelően). A kérelmet elektronikus úton a hatóságnál kell benyújtani, a hatóság hatvan napon belül dönt.

A hatóság szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az eljárást. A szakértői bizottság helyszíni szemlét tart a kérelmező székhelyén, telephelyén, képzés helyszínén. A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről (közhiteles hatósági nyilvántartás). Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi.

A felnőttképzés engedélyének feltételei

Engedély azon jogalanynak adható, amely rendelkezik

  • szakértő által előzetesen minősített képzési programmal,
  • képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
  • minőségbiztosítási rendszerrel,
  • információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
  • ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerrel,
  • meghatározott minőségcélokkal,
  • vagyoni biztosítékkal (felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek nem kell teljesítenie.)

Az engedéllyel rendelkező képző intézmények ellenőrzése, jogkövetkezmények

  • a hatóság a jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi kétévenként legalább egy alkalommal (+ külső értékelés)
  • ha a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig bírságot szab ki
  • ha a jogszabálysértést nem szünteti meg, engedélyét visszavonja
  • a hatóság ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara bevonásával látja el
  • a hatóság az engedély visszavonását honlapján közzéteszi.