Debrecen legyen Európa kulturális fővárosa reális lehetőség 2023-ban?

Európa kulturális fővárosa címre mindig sokan pályáznak, vajon reális Debrecennek megpályáznia ezt a megtisztelő címet? És mi az amit nyerhetünk mi debreceni lakosok ezzel? Mit rontottunk el 2010-es pályázatnál? A helyi média már többször pedzegette a témát, de lássunk néhány konkrétumot is:

Mivel jár Európa kulturális fővárosa cím birtoklása:

Természetesen a rivaldafény megnövekedett figyelemmel, nagyobb ismertséggel járna, bár most sem szégyenkezhetünk. Idegenforgalmunk érezhetően növekedett az elmúlt években. Viszont az itt tartott kulturális rendezvények számának növekedése még több embernek tudna munkát megélhetést biztosítani, és a megszerzett hírnév megtartása fajlagosan kevesebbe kerülne a későbbi években! Egyetemünkre több külföldi diák érkezik az EU tagállamaiból, mely egyrészt a beáramló fizetőképes keresletet növeli, másrészt az oktatás színvonalának növekedését óhatatlanul magával hozná!

Az Infrastruktúra már megvan!

Debrecen kulturális infrastruktúrája az elmúlt évtizedek alatt megújult.  remek szállodák, előadó és kiállítótermek épültek Debrecenben, Remekül felújították a szabadtéri színpadot, remekül felváltotta a MODEM épülete a régi Kölcsey Művelődési Központ feladatkörének nagy részét, Ami nem fért bele azokat a szakköröket a város többi művelődési központja vette át! Múzeumaink megújultak küldetésükben, már nem csak statikus kiállítóterek letűnt korokról, hanem igazi progresszív módon segítenek múltunk megértésében, a tanulásban, és a jövőnk építésében is!

Iskoláink megújulása folyamatos. Egyetemünk képzései messze földön híresek.

A belvárosban történő barangolás különleges hangulatát a klasszicista és szecessziós és historizáló eklektikus épületei teszik igaz élménnyé. Mindeközben rejtett kis romantikus kávézók és gyönyörűen kialakított terek teszik teljessé az élményt.

Debrecen méltán híres gyógyvizét is sokan keresik fel kikapcsolódási és rekreációs céllal is. a Debreceni Strandfürdő területének újjászületése a tervező asztalon megszületett, már csak a megvalósítás van hátra!

Közlekedésünk a Sztrádával és a repülőtérrel könnyen megközelíthetővé tette a várost. A Civis város belső úthálózat modernizálása már nem csak álom, A központi pályaudvar gondolata nem új-keletű, de részletek a megvalósításra még csak 2016.-ban láttak napvilágot: Hogyan tervezik, akárcsak az ipari forgalom okozta tehermentesítését is a városnak elkerülő utakkal.

Ezek mind akkor is megvalósulnának, ha Debrecen mégsem nyeri el az Európa kulturális fővárosa rangját 2023-ban, A város lakóiért készültek ezek a fejlesztések eddig is, és ez nem fog változni!

Fenntartható a fejlődés, vagy csak az eddigi befektetések megtérülése a cél?

Az előkészületek elkezdődtek:

Debrecenben az előkészületek már 2016. nyarán elkezdődtek. Új polgármesterünk javaslatát megfogadva az önkormányzat létrehozott a pályázathoz kapcsolódóan egy projektcéget is. Ennek a szervezetnek fő tevékenységi körébe tartozna a pályázat elkészítése, később pedig az ehhez kapcsolódó kiadások finanszírozása lesz. Valamint ha a pályázat eredményeként Debrecen lesz Európa Kulturális fővárosa, akkor a teljes projekt PR- és marketingtevékenysége. Továbbá a közreműködő szervezetek és testületek közötti kommunikáció, együttműködés biztosítása is ennek a projektcégnek a felelőssége lesz.

Miből lesz itt még fejlődés?

A megtisztelő címért és támogatásokért, indulni kívánó városok az Emberi Erőforrások Minisztériumához nyújthatták be pályázatukat, amelyeket a minisztérium kizárólag formai kritériumok alapján ellenőrzött. Ezt követően továbbította őket az Európai Bizottsághoz mindegyiket.

A megvalósuláshoz szükséges erőforrások az EU támogatásokból és Kormányzati támogatások mellett valósul meg elsődlegesen, önkormányzati forrásokból minimálisan von el a megvalósításra.

A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre nem csak Debrecen pályázott.

Kisvisszatekintésként: Európa kulturális városai programsorozat 1985-ben indult meg. A kezdeményezést az Európai Unió Tanács indította, mégpedig Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára.
1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre.  Ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak.

A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen.

A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A 2004. december 31-ei határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre, köztük Debrecen is. Végül a magyar városok közül a címet Pécs nyerte el 2005. október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett.

Pécs mellett 2010-ben még a németországi Essen és Isztambul volt 2010 hivatalos fővárosa.

 

Debrecen magyar kihívói jelenleg:

  • Eger
  • Gödöllő
  • Tokaj
  • Veszprém

Magyarország mellett az Egyesült Királyság kiválasztott egyik települése is birtokolja majd ezt a címet egy éven át 2023-ban. Az indulók:

  • Bristol
  • Dundee
  • Leeds
  • Milton Keynes

Mikor születik meg a döntés?

A végső döntést Brüsszelben hozzák meg. A döntést egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottságra bízzák. Lesz még idő bőven a megvalósításra és előkészítésére.

A 2023-as év nyertes városát 2018-ban nevezik meg. Hivatalosan is nyilvánosságra pedig 2019 elején fogják hozni, amikor az Európai Bizottság hivatalos honlapján is közzéteszi a döntését: Mely két város nevezheti magát 2023-ban Európa kulturális fővárosának!

Mi Debrecennek drukkolunk a hazai jelentkezők közül!

A bejegyzés aktualitását egy csütörtöki városi program adta most nekünk: Február 23-án, csütörtökön kulturális programokkal várják a debrecenieket a Modembe.

  • 16.30-tól időgépben üzenhetünk 2023 Debrecenének, az üzenetek titkosak, azok csak 2023-ban nézhetők-hallgathatók vissza.
  • 17.30-tól Papp László polgármester tart tájékoztatót Debrecen pályázatáról. A gyerekeket múzeumpedagógiai foglalkozás, a felnőtteket könyvsarok fogadja.
  • 18 órakor Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint ingyenes koncertet ad.
  • Február 23-án rendkívüli, meghosszabbított nyitva tartással a Modem este nyolcig várja az érdeklődőket,
  • 16.30 órától valamennyi kiállítás és program ingyenesen látogatható.