Az állatterápiás módszerek hatása a fogyatékkal élő személyekre

állatterápiás

Többféle elnevezést használtak az állatokkal végzett gyógyító tevékenység jelölésére, az 1980-as évektől. A mai terminológia szerint a legszélesebb körben elfogadott: animal- assisted therapy (AAT) és animal-assisted activities (AAA).

Az állat-asszisztált aktivitás definíció szerint olyan tevékenység, amelyet szakemberek vagy laikusok állatok segítségével folytatnak, és felüdülési, terápiás vagy nevelési haszonnal járva növelik az ebben résztvevők életminőségét. Nincs jelen szakember a látogatás ideje alatt, nem határoznak meg célokat és a fejlődést sem követik nyomon. Az állat-asszisztált terápia olyan célorientált beavatkozás, melynek során egy bizonyos kritériumot teljesítő állat (leggyakrabban kutya, macska, de lehet bármilyen szelíd emlős vagy akár hüllő is) jelenléte, aktivitása a terápiás program része.

A terápiás és fejlesztő foglalkozások során sikerrel alkalmaztak kutyát értelmi fogyatékos felnőtteknél csakúgy, mint súlyos tanulási problémákkal küzdő gyermekeknél. Az eredmények azt mutatták, hogy a kutya elősegítette a fogyatékos személyek figyelmének a fejlesztő feladatra történő fókuszálását, s a terapeutával való intenzívebb együttműködésre motiválta őket.

állatterápiás

Hogyan hatnak ránk az állatterápiás módszerek?

Testi hatások:

  • Az állatokkal interakcióba lépni vagy csak megfigyelni őket – mindez nyugtató hatású, csökkenti a szívfrekvenciát, vérnyomást, a légzésszám normalizálható, a fájdalomérzet csökken.
  • Javítja a szívinfarktus és angina pectoris miatt kezelt betegek túlélési esélyeit.
  • Csökkenti az egyes szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Az állattal való foglalkozás során ellazul az izomzat (kontrolláltabb, finomabb mozgás).
  • Az állattartók körében ritkábban fordulnak elő különböző hétköznapi betegségek (megfázás, fejfájás).

Pszichés hatások:

  • Szorongás- és stressz-csökkentő hatása van egy terápiás állattal történő találkozásnak.
  • Az állat feltétel nélkül szereti és elfogadja az embert, ezáltal növeli önértékelését.
  • Az állattal való kapcsolat során az általános érzelmi jólét pozitív irányba változik.
  • Egy terápiás állat, pl. a kutya engedelmessége növeli az ember kompetencia-érzését, önbizalmat ad.
  • A magányos, idős embereknek értelmesen alakítja napirendjét egy állat.
  • Depressziós betegek terápiája hatékonyabbá válik állat bevonásával.
  • Az epilepszia rohamjelző kutyák csökkenthetik gazdájuk rohamainak gyakoriságát.

Szociális hatások:

  • Az állat áthidalja a kommunikációs szakadékot a terápiát végző szakember és a bezárkózó, terápiának ellenálló beteg között. Csökkenti az ember magányát, az állat „beszélgető társsá” válik.
  • Az állat növeli a szociális interakciók mennyiségét és javítja azok minőségét (állatok társaságában az emberek jobban megközelíthetők lesznek).

Ha úgy érzed, támogatnád tevékenységeinket, programjainkat, kérünk szavazz egyesületünkre a TESCO áruházakban, június 7-ig. Köszönjük! 

 

2016.05.29.